4. A képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése
21.§ (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.
(2) A meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőiket. A meghívót és a nem szóbeli előterjesztéseket az ülés előtt legalább 7 nappal a képviselőkhöz, valamint a bizottságok nem képviselő tagjaihoz el kell juttatni. A képviselő-testületi ülés napirendjét lehetőség szerint 10 nappal az ülés előtt meg kell állapítani, és le kell zárni.
(3) Az ülések időpontját és munkaterv szerinti napirendjét - az ülést megelőzően legalább 6 nappal – az önkormányzati honlapon és a hirdetőtáblákon el kell helyezni.
(4) A Képviselő-testület ülésére e-mail útján meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) az alpolgármestert,
c) a bizottságok nem képviselő tagjait,
d) a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit,
e) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
f) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témák tárgyalása esetén,
g) a napirendi pontok érintettjeit, illetőleg
e) szükség szerint a szakértőt,
f) akit a polgármester megjelöl.
22.§ (1) Előre nem tervezhető ügyben, ha az ülés összehívása az önkormányzat érdekében sürgős, halaszthatatlan döntést igényel, a képviselő-testület ülése külön meghívó nélkül, akár szóban, telefonon, fax üzenettel, elektronikus úton (e-mailben) is összehívható, időbeni korlátozás nélkül.
(2) Rendkívüli ülés összehívásáról - indokolt esetben - a polgármester dönt.
(3) Rendkívüli ülést kell összehívnia a polgármesternek
a) a települési képviselők egynegyedének (2 fő),
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára.
(4) Az indítványt minden esetben a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) A képviselő-testületi ülésre szóló előterjesztéseket a jegyző, illetőleg a polgármester látja el aláírásával.
23.§ (1) A megalapozott döntéshozatal, a képviselők felkészülésének segítése érdekében az ülések napirendi anyagát általában írásban kell kiadni.
(2) Az egyszerűbb ügyekben előterjesztést nem kell készíteni. Elegendő jól megszerkesztett és világosan, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat, melyet a meghívóval együtt kell kiküldeni. Tájékoztató jellegű, vagy különösen egyszerű megítélésű, egyértelműen eldönthető ügyben elegendő szóbeli előterjesztés is.
(3) Az előterjesztés két részből áll. Az első rész tartalmazza
a) a tárgy pontos meghatározását, átfogó bemutatását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden (ha igen milyen döntés született);
b) a meghozandó döntés indokainak kifejtését;
c) az előkészítés során készült bizottsági véleményezést, amennyiben a bizottság azt korábban véleményezte.
(4) Az előterjesztés második része tartalmazza a határozati javaslatot, mely rendelkező részből, hatósági ügy esetén a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő részekből áll. Ha több javaslat, vagy döntési alternatíva van, azokat egymástól világosan elkülönítve kell szerepeltetni. Végrehajtásért felelős személyek vagy szervek nevét, és a végrehajtási határidőt meg kell jelölni.
(5) Az előterjesztéseket elektronikus úton, e-mailben kell kiküldeni a képviselők, a bizottsági tagok, és a polgármester által megjelölt személyi kör részére. A képviselő kérésére a polgármester engedélyezheti az előterjesztések nyomtatott formában történő kiküldését.
(6) Az elektronikus formában kiküldött előterjesztés átvételét 24 órán belül vissza kell igazolni.
24.§ (1) A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is egyértelműen jelezni kell, és el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést a jelenlevő legidősebb képviselő (korelnök) nyitja meg, majd a képviselő-testület tagjai közül a testület levezetőt választ.
(3) Az ülést vezető teendői ülésenként:
a) a határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése,
b) a napirendre javaslattétel, a napirend kiegészítésére felhívás, napirend elfogadtatása,
c) hitelesítő képviselőkre történő javaslattétel, hitelesítő képviselők megválasztatása.
(4) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint szükség szerint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról is.
25.§ (1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében bármely képviselő, a témakör szerint illetékes bizottság az erről szóló határozatával, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármester ellenjegyzésével bármely önkormányzati intézmény vezetője írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Az indítványt írásban, indokolással legkésőbb az ülés kezdetéig lehet kiosztani.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a testület minősített többséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően külön dönt.
(4) A testületi ülésen a meghívóban szereplő, valamint a sürgősségi indítvány alapján tárgyalandó napirenden kívül bármely témát csak halasztást nem tűrő esetben lehet napirendként felvenni. A napirendre történő felvételről külön, minősített többséggel határozatot kell hozni. Nem tárgyalható ilyen napirend, ha a téma előkészítést igényel, vagy tárgyalásától nem várható el a testület körültekintő és felelősségteljes döntéshozatala.
26.§(1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottságok nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) akit a polgármester meghívott, és tanácskozási joggal felruházott.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott, őket érintő napirendi pontjához kapcsolódóan, a napirend előadóján kívül:
a) a jegyző által kijelölt előadót;
b) az önkormányzat intézményeinek vezetőit;
c) a helyi önszerveződő közösségeke, társadalmi szervezeteket és személyeket;
d) akit a polgármester meghívott az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan.
(3) Az ülésen megjelent helyi választópolgárok és a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban érintett más személyek az egyes napirendek tárgyalásánál a véleményük kinyilvánítására az ülés vezetőjétől szót kaphatnak. A hozzászólás szigorúan a tárgyalt napirendhez kapcsolódhat, legfeljebb két perc időtartamot vehet igénybe. A hozzászólásra az ülésvezető ad engedélyt, de kikötés, hogy csak a képviselők, és a tanácskozási joggal jelenlévők nyilatkozata után kerülhet rá sor.
27.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülésvezető
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve ismétli az általa korábban elmondottakat, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő magatartást tanúsít. Kétszeri eredménytelen figyelmeztetés után a szót megvonhatja, és ugyanannál a napirendnél már nem adhatja meg újra;
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, és a képviselő-testület – vita nélkül – minősített többséggel dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e az ülésen, azzal a korlátozással, hogy képviselőt az ülésről kizárni nem lehet.
(2) Amennyiben az ülésen a folytatást lehetetlenné tevő rendzavarás történik, az ülést a Képviselő-testület a polgármester javaslatára határozott időre félbeszakíthatja.
28.§ (1) Az ülést vezető az ülést félbeszakítva szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát. A szünetre bármely az ülésen jelenlevő, legalább tanácskozási jogú résztvevő javaslatot tehet.
(2) Határozatképtelenség esetén, illetve a tanácskozás közben határozatképtelenné vált ülésen az ülést vezető szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát, vagy a folytatást meghatározott időpontra elhalaszthatja. Utóbbi esetben a hiányzó képviselőket, meghívottakat és a nyilvánosságot a folytatásról alkalmas módon értesíteni kell a jegyzőnek.
