Népszámlálás 2011
Október elsejétől zajlik hazánkban a népszámlálás, aminek lebonyolításáról minden településen a jegyző, mint települési népszámlálási felelős gondoskodik, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai irányításával. Az összeírást számlálóbiztosok végzik majd,
A népszámlálási törvény (2009. évi CXXXIX. törvény) és az ehhez kapcsolódó feladatokról szóló kormányrendelet (305/2010. (XII.23.) értelmében a népszámlálás előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai irányításával.
A törvény értelmében a Magyar Köztársaság területén a 2011. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást kell tartani. Az összeírás 2011. október 1-jén kezdődik.
A számlálóbiztosok az adatgyűjtés főszereplői. Feladatuk az adatszolgáltatói csomagok eljuttatása a lakcímekre, az interjúk
Mit kérdeznek a számlálóbiztosok?
A népszámlálási kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik, másik része pedig a személyekre. Külön kérdőív készült az intézetekre. A népszámlálás során a személyek családi és utónevét nem vesszük fel.
A népszámlálási kérdésekre törvényi felhatalmazás alapján a válaszadás kötelező, kivételt képeznek ez alól a szenzitív (érzékeny) kérdések, amelyekre a válaszadás önkéntes.
Kiket és mit kell összeírni?
Össze kell írni a Magyarország területén élő természetes személyeket, valamint az ország területén minden lakást, lakott üdülőt és közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményt.
Összeírandó személyek:
Minden magyar állampolgár, akik az ország területén életvitelszerűen élnek, vagy ha külföldön vannak, akkor csak átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) tartózkodnak ott.
Minden külföldi állampolgárt és hontalan személyt, akik az ország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak.
Hogyan kell a kérdőíveket kitölteni?
Először a Lakáskérdőív kérdéseire kell válaszolni, ezt követően pedig a személyi kérdőíveket kell kitölteni, annyi személyről, ahányan a lakásban laknak. Az adatokat a kérdőíven előnyomtatott címen lévő lakásról és az ott élő személyekről kell megadni.
Személyi kérdőívet kell kitölteni
minden olyan magyar vagy külföldi állampolgárról, aki életvitelszerűen él a lakásban – akár bejelentkezve, akár bejelentkezés nélkül –, azaz aki éjszakai pihenését általában, a hét nagyobb részében itt tölti, innen jár iskolába, dolgozni (akkor is, ha átmenetileg távol van, pl. gyógykezelés, üdülés, rokonlátogatás miatt),
azokról a személyekről, akiknek ezen a lakcímen van az állandó otthonuk,
de kollégiumban, munkásszálláson, albérletben stb. laknak, és ide időszakonként (pl. hetente, kéthetente, havonta) visszatérnek,
átmenetileg külföldön tartózkodnak, és a külföldön tartózkodás teljes időtartama várhatóan nem éri el a 12 hónapot.
Az adatokat 2011. október 1-je, szombat, 0 órai időpontnak megfelelően kell megadni.
Kérdések a természetes személyekre vonatkozóan
Nem, születési időpont, állampolgárság, lakóhely, lakáshasználat jogcíme, családi állapot, a családban, háztartásban betöltött szerep, élve született gyermekek adatai, iskolába járás, iskolai végzettség, nyelvismeret, foglalkozás, munkáltató, munkavégzés vagy tanulás helye, munkavégzéssel, tanulással összefüggő napi közlekedés.
Szenzitív kérdések: nemzetiség, anyanyelv, vallás, tartós betegség, fogyatékosság. (Ezekre a kérdésekre a válaszadás önkéntes.)
Kérdések a lakásokra vonatkozóan
A lakás címe, rendeltetése (típusa), építési éve, falazata, lakáshasználat formája és rendszeressége, tulajdoni jellege, helyiségeinek száma, alapterülete, kommunális ellátottsága, felszereltsége, lakásban lakó háztartások és személyek száma.
Kérdések az intézetekre vonatkozóan
Az intézet címe, a fenntartó fő tevékenysége és gazdálkodási formája, az intézet rendeltetése, az intézet dolgozói létszáma, az üzemeltetés időszaka, az intézet férőhelyeinek száma, az intézeti épület típusa, szintjeinek száma, építési éve, utolsó felújításának éve, falazata, kommunális ellátottsága, felszereltsége, helyiségeinek típusa és száma, egészségügyi helyiségeinek száma, az étkeztetés formája.
Hogyan óvják az adataimat?
A népszámlálás a teljes lakosságot érintő, kötelezően elrendelt, törvényben meghatározott adatkörökre kiterjedő adatgyűjtés. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a népszámlálás teljes folyamatában a magánélet, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő jogok kellőképpen érvényesüljenek, illetve csak a legszükségesebb mértékben korlátozzák azokat.
Az adatvédelmi követelmények a népszámlálás minden területén megjelennek. A népszámlálásról szóló törvény biztosítja, hogy a népszámlálás során felvett adatok a későbbiekben ne legyenek összekapcsolhatóak az adatszolgáltatókkal. A népszámlálási kérdőívek kitöltésére a törvény több lehetőséget is biztosít az adatszolgáltatóknak, amelyek közül az érintett választhat, ezáltal ő maga dönt arról, hogy személyes adatai védelme szempontjából melyiket tartja a számára legmegfelelőbbnek.
A népszámlálásban résztvevőket szigorú titoktartás köti. A kitöltött népszámlálási kérdőívek összegyűjtése, feldolgozása szigorú rendben történik. A népszámlálás célja, hogy a lakások és a népesség összetételéről, legfontosabb jellemzőiről kapjunk információt, éppen ezért a népszámlálási kérdőíven nem szerepel a válaszadó neve.
Az internetes kitöltést az adatszolgáltatók az egyedi azonosítók és belépő kódok segítségével teljesíthetik, amely garantálja, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá az adatokhoz. A papír kérdőívek a megyei népszámlálási irodákból – a biztonságos szállítási követelményeknek megfelelően – közvetlenül az adatfeldolgozás helyszínére kerülnek. A címek és a kérdőíveken szereplő adatok feldolgozása egymástól függetlenül, elkülönítetten történik.
A feldolgozást követően a címeket és a népszámlálási adatállományt a KSH egymástól elkülönítetten tárolja. Az adatbevitelt követően a papír kérdőíveket megsemmisítjük, a keletkezett papír hulladék pedig újrafelhasználásra kerül. A felhasználók számára történő adatkiadások, a kiadványok, tájékoztatási célt szolgáló adatbázisok előállítása a legszigorúbb adatvédelmi szabályoknak megfelelően zajlik. Az adatközlés statisztikai összesítések formájában történik.
Az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények betartásáért a KSH a felelős.
Dósa Renáta
Népesség-nyilvántartási Igazgatási Főelőadó
