Délegyháza

2.5 Területbérleti ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás

 

 

Délegyháza Község Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérléséhez a Képviselő- testület döntése szükséges. A Képviselő- testület területbérlettel kapcsolatos munkáját a 23/2009. (I.19.) számú Képviselő-testületi határozatával elfogadott vagyonhasznosítási irányelvek segítik.

 

 

Az ügycsoport felelőse:

Tisza Gabriella településüzemeltetési előadó

 

 

Elérhetősége:

Polgármesteri Hivatal 3-as számú szoba

Tel: 06 (24) 542-155 / 3-as mellék

Fax: 06 (24) 542-156

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Ügyfélfogadási rend:

Hétfő: 8.00-12.00

Szerda: 8.00-17.30

Péntek: 8.00-11.00

 

 

Ügyintézési határidő:

Kérelem beérkezését követő Képviselő- testületi ülés, legkésőbb 45 munkanap

 

 

Vagyonhasznosítási irányelvek és szabályzat

Délegyháza Község vagyonhasznosítási szabályzatának tartalmi tagozódása és felépítése:

1. Irányelvek
2. Övezeti besorolás
3. Jog és hatáskörök

 

1. Irányelvek

Délegyháza Község Önkormányzatának vagyona forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen vagyonból áll. Az Önkormányzat vagyonáról szóló rendelkezési jog gyakorlásának szabályait Délegyháza Község Önkormányzatának 16/2004 (VIII. 23.) számú rendelete, és annak módosításai állapítják meg. Jelen irányelv célja a vagyonnal való gazdálkodás gazdálkodási szempontú szabályainak megállapítása.

 

A gazdálkodási szempontú vagyonhasznosítás alapelve, hogy vagyoni fedezetek fenntartásával és képzésével megteremtse az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságát és fedezetet nyújtson az éves költségvetésnek felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatához (tőke jellegű bevételek és tőke jellegű ráfordítások).

 

A vagyonhasznosítás alapelve, hogy standardokat állapítson meg az értékesítések és bérlemények övezeteinek kialakítására és forgalmi értékeinek képzésére.

 

A vagyonhasznosítás további alapelve, hogy a hasznosítás gazdálkodási hatásköreit és munkamegosztását is rögzítse.

 

 

2. Övezeti besorolás

A vagyonhasznosítás tekintetében az Önkormányzat ingatlan-vagyontárgyainak forgalmi érték szempontú övezeteinek kialakítása szükséges. Az övezetek kialakításának Délegyháza Község Önkormányzatának Településszerkezeti Tervtérképe, valamint a 16/2005. (IX. 03.) számú önkormányzati rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzata, és a rendeletet módosító Szabályozási Tervek az irányadók.

 

A fent nevezett irányelvek alapján az övezetek értékesítési és bérleti díjait a jelen irányelv 1. számú melléklete tartalmazza, mely mellékletet Délegyháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete évente felülvizsgál.

 

 

3. Jog és hatáskörök

Az I. és II. pontban leírt irányelvek és övezeti besorolás tekintetében a vonatkozó feltételek érvényesítésében, valamint a vagyonnal való gazdálkodás tekintetében a hatáskörök és munkamegosztás a 2. számú mellékletben szereplő táblázat alapján történik.

 

 

Jóváhagyta Délegyháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 23/2009. (I.19.) számú Képviselő-testületi határozatával.

 

A jegyző távollétében:

 

Délegyháza, 2009. március 17.

 

 

 

1. számú melléklet

Övezet megnevezése	HÉSZ szerinti megnevezés*	Árképzés alapja
		Értékesítés (e Ft/m2)	Bérlet** (Ft/ m2/év)
Faluközpont lakóövezetei	Lke, Lf, Vt,	6 -	600 - 800
Üdülőövezet:	Lke, Lf, Üü	8 -	800 - 1000
Vízparti ingatlan - övezet	Lke, Lf, Üü, Kst	10 -	1000 felett
Külterületi tanyás térség/övezet	Má-á, Má-f	0,2 -	20 - 40
Gazdasági, ipar és bányaterületek	Gksz, Gip, Kb	0,5 -	20 - 50

 

* Lke: kertvárosias lakó, Lf: falusias lakó, Vt: településközpont vegyes, Üü: üdülőházas, Kst: különleges strand, Má: mezőgazdasági, Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, Gip: ipari gazdasági.

** Bérlemények esetén az értékesítési ár 10 éves (Gksz, Gip, Kb területek esetén 20 éves) hosszú távú bérleti idő alatt történő lelakását vesszük alapul.

 

 

 

2. számú melléklet

 

 

 

<- Vissza

Koncessziós szerződés egységes szerkezetben (ivóvíz-, csatorna)

Hőszolgáltatási szerződések és a hozzájuk kapcsolódó bérleti szerződések (zip)

Közétkeztetésről szóló szerződés

4. A képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése

 

21.§ (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze.  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.

 

(2) A meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőiket. A meghívót és a nem szóbeli előterjesztéseket az ülés előtt legalább 7 nappal a képviselőkhöz, valamint a bizottságok nem képviselő tagjaihoz el kell juttatni. A képviselő-testületi ülés napirendjét lehetőség szerint 10 nappal az ülés előtt meg kell állapítani, és le kell zárni.

 

(3) Az ülések időpontját és munkaterv szerinti napirendjét - az ülést megelőzően legalább 6 nappal – az önkormányzati honlapon és a hirdetőtáblákon el kell helyezni. 

 

(4) A Képviselő-testület ülésére e-mail útján meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) az alpolgármestert,

c) a bizottságok nem képviselő tagjait,

d) a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit,

e) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

f) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témák tárgyalása esetén,

g) a napirendi pontok érintettjeit, illetőleg

e) szükség szerint a szakértőt,

f) akit a polgármester megjelöl.

 

22.§ (1) Előre nem tervezhető ügyben, ha az ülés összehívása az önkormányzat érdekében sürgős, halaszthatatlan döntést igényel, a képviselő-testület ülése külön meghívó nélkül, akár szóban, telefonon, fax üzenettel, elektronikus úton (e-mailben) is összehívható, időbeni korlátozás nélkül.

(2) Rendkívüli ülés összehívásáról - indokolt esetben - a polgármester dönt.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívnia a polgármesternek

a) a települési képviselők egynegyedének (2 fő),

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára.

 

(4) Az indítványt minden esetben a polgármesterhez kell benyújtani.

 

(5) A képviselő-testületi ülésre szóló előterjesztéseket a jegyző, illetőleg a polgármester látja el aláírásával. 

 

23.§ (1) A megalapozott döntéshozatal, a képviselők felkészülésének segítése érdekében az ülések napirendi anyagát általában írásban kell kiadni.

(2) Az egyszerűbb ügyekben előterjesztést nem kell készíteni. Elegendő jól megszerkesztett és világosan, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat, melyet a meghívóval együtt kell kiküldeni. Tájékoztató jellegű, vagy különösen egyszerű megítélésű, egyértelműen eldönthető ügyben elegendő szóbeli előterjesztés is.

(3) Az előterjesztés két részből áll. Az első rész tartalmazza

a) a tárgy pontos meghatározását, átfogó bemutatását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden (ha igen milyen döntés született);

b) a meghozandó döntés indokainak kifejtését;

c) az előkészítés során készült bizottsági véleményezést, amennyiben a bizottság azt korábban véleményezte. 

(4) Az előterjesztés második része tartalmazza a határozati javaslatot, mely rendelkező részből, hatósági ügy esetén a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő részekből áll. Ha több javaslat, vagy döntési alternatíva van, azokat egymástól világosan elkülönítve kell szerepeltetni. Végrehajtásért felelős személyek vagy szervek nevét, és a végrehajtási határidőt meg kell jelölni.

 

(5) Az előterjesztéseket elektronikus úton, e-mailben kell kiküldeni a képviselők, a bizottsági tagok, és a polgármester által megjelölt személyi kör részére. A képviselő kérésére a polgármester engedélyezheti az előterjesztések nyomtatott formában történő kiküldését.

 

(6) Az elektronikus formában kiküldött előterjesztés átvételét 24 órán belül vissza kell igazolni.

 

24.§ (1) A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is egyértelműen jelezni kell, és el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól.

 

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést a jelenlevő legidősebb képviselő (korelnök) nyitja meg, majd a képviselő-testület tagjai közül a testület levezetőt választ.

 

(3) Az ülést vezető teendői ülésenként:

a) a határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése,

b) a napirendre javaslattétel, a napirend kiegészítésére felhívás, napirend elfogadtatása,

c) hitelesítő képviselőkre történő javaslattétel, hitelesítő képviselők megválasztatása.

 

(4) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint szükség szerint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról is.

 

25.§ (1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében bármely képviselő, a témakör szerint illetékes bizottság az erről szóló határozatával, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármester ellenjegyzésével bármely önkormányzati intézmény vezetője írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

 

(2) Az indítványt írásban, indokolással legkésőbb az ülés kezdetéig lehet kiosztani.

 

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a testület minősített többséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően külön dönt.

 

(4) A testületi ülésen a meghívóban szereplő, valamint a sürgősségi indítvány alapján tárgyalandó napirenden kívül bármely témát csak halasztást nem tűrő esetben lehet napirendként felvenni. A napirendre történő felvételről külön, minősített többséggel határozatot kell hozni. Nem tárgyalható ilyen napirend, ha a téma előkészítést igényel, vagy tárgyalásától nem várható el a testület körültekintő és felelősségteljes döntéshozatala.

 

26.§(1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottságok nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) akit a polgármester meghívott, és tanácskozási joggal felruházott.

 

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott, őket érintő napirendi pontjához kapcsolódóan, a napirend előadóján kívül:

a) a jegyző által kijelölt előadót;
b) az önkormányzat intézményeinek vezetőit;

c) a helyi önszerveződő közösségeke, társadalmi szervezeteket és személyeket;

d) akit a polgármester meghívott az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan.

(3) Az ülésen megjelent helyi választópolgárok és a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban érintett más személyek az egyes napirendek tárgyalásánál a véleményük kinyilvánítására az ülés vezetőjétől szót kaphatnak. A hozzászólás szigorúan a tárgyalt napirendhez kapcsolódhat, legfeljebb két perc időtartamot vehet igénybe. A hozzászólásra az ülésvezető ad engedélyt, de kikötés, hogy csak a képviselők, és a tanácskozási joggal jelenlévők nyilatkozata után kerülhet rá sor.

 

• A Helyi környezetvédelmi alapról szóló rendelet szövege egységes szerkezetben (2004)
• A Zaj- és rezgés elleni védelemről szóló rendelet szövege egységes szerkezetben

 

 

<- Vissza

Délegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének

9A/2005.(VIII.26.)rendelete

A zaj - és rezgés elleni védelemről

a4/2009 (II.18.) számú és a 32/2009. (X.21.) számú 

rendeletekkel

egységes szerkezetben 

 

 

Délegyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja, 48. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján a zaj- és rezgés elleni védelemről az alábbi rendeletet alkotja:[1]

 

 

I.

Általános rendelkezések

1.§

 

(1) A rendelet hatálya Délegyháza Község közigazgatási területére terjed ki.

 

­(2) E rendelet minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tevékenykednek, illetve tartózkodnak.

 

(3) Az e rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni a zaj- és rezgéskibocsátással járó szolgáltatási tevékenységet végzőkre, a szolgáltatást igénybe vevőkre, valamint a hírközlési és hirdetési célokat szolgáló berendezések üzemben tartásával foglalkozókra vagy működtetőkre.

 

(4) E rendelet hatálya kiterjed a közterületi rendezvényekre, valamint a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekre.[2]

 

­(5)[3]

 

 

2. §

 

(1) Délegyháza közigazgatási területe zajvédelmi szempontból az alábbi övezetekre tagozódik:

a) lakóterület

b) üdülőterület

c) tanyás terület

d) mezőgazdasági, illetve

e) iparterület

 

(2) A község zajvédelmi övezeti besorolását a mindenkor hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv tartalmazza.

 

(3) A zajvédelmi övezetek megengedett zajszint értékeit az 1.sz. melléklet tartalmazza.

 

(4) [4]

(5) [5]

 

 

3. §[6],[7]

 

Közterületi rendezvény csak a jogszabályok betartásával, Délegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület használat szabályairól szóló 15/2008. (VI.17.) számú rendeletében meghatározott közterület használati engedély birtokában és csak akkor tartható, ha a rendezvény nem lépi túl a jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékeket. 

 

 

 

4.§[8]

 

(1) Az épületen belül, vagy azzal egybeépített épületben működő zajforrástól (több zajforrás esetén a zajforrásoktól együttesen) származó zajterhelés (beleértve a védendő helyiség közelében működő zajforrást is) nem haladhatja meg a zajterhelési határértékeket.

 

(2) A lakóépületben, és a hozzá tartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken is be kell tartani a zajvédelmi szabályokat, valamint társasház esetén a társasházról szóló törvény előírásait. 

 

(3) A lakóépületben a zajos technológiák (pl. falvésés) huzamosabb ideig, valamint a kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajkeltő tevékenység (pl. motoros fűnyírás és fakivágás, kert traktor működtetése)

a)      hétköznapokon 7 óra és 19 óra között,

b)      hétvégén és ünnepnapokon 9 óra és 15 óra között végezhető, kivéve közterületen, ahol

ba)       hétköznapokon 7 óra és 20 óra között,

bb)       hétvégén és ünnepnapokon 8 óra és 15 óra között végezhető, minden más időszakban tilos.

 

 

II.

Eljárási szabályok[9] 

5. §

 

(1) A közterületi rendezvények, valamint a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajkeltő tevékenységek megkezdése előtt a külön jogszabályokban előírt engedélyezési és bejelentési kötelezettségek megtartása mellet a zaj- és rezgésforrás üzemeltetője a tevékenység megkezdését Délegyháza Község Polgármesterének köteles bejelenteni. [10]

 

(2) Nem kell bejelentést tenni, ha

a)   a tervezett zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség,

b)   a tervezett zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.[11]

 

(3) A rendeletben előírtak nem vonatkoznak a honvédség, MÁV, illetve kommunális, tűzoltóság, rendőrség, polgári védelem, mentők, helyi polgárőrség, valamint rendkívüli események alkalmával szolgálati feladatot ellátó szervek tevékenységeire.[12]

 

 

6. §

 

(1) Azon üzemeltetőt, aki berendezését engedély nélkül üzemelteti, a jegyző kötelezi tevékenysége azonnali beszüntetésére.

 

(2) Aki berendezését az engedélytől eltérően üzemelteti, annak engedélyét - a hatályos jogszabályi keretek között - vissza kell vonni.

 

A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben folytatott tevékenységből eredő zajszint megállapításánál, illetve a létesítményekben használt hangosító berendezés működésekor a lakó - vagy intézményépület homlokzata előtt a szabadban 2 m távolságban, az épületek közötti emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló terület(ek) közepén és határán mért zajterhelési értéket kell figyelembe venni.

 

 

III.

Záró rendelkezések

8. §

 

(1)    Ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható aki e rendelet 3. §-ának a közterületi rendezvényekre vonatkozó rendelkezéseit, 4. § (1) – (3) bekezdésének a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint 5. § (1) bekezdésének a bejelentési kötelezettséget előíró rendelkezéseit megszegi.[13] 

 

(2) [14]

 

(3) [15]

 

(4)    Jelen rendeletet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI.13.) Korm. rendelet, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet szabályaival, valamint a vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.[16]

 

(5) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a SZMSZ szerint a jegyző gondoskodik.

 

 

Délegyháza, 2005. augusztus 23.

 

Bulyáki Antal

Polgármester sk.

 

Bánfalvi Sándorné

Jegyző sk.

 

Kihirdetve: Délegyháza, 2005. augusztus 26.

Bánfalvi Sándorné

Jegyző sk.

 

 

Egységes szerkezetbe foglalva:

Délegyháza, 2009. október 19.

Dr. Kriston István

Aljegyző